Visegrád 2009

Az alábbiakban egy kb. 6 km-es Visegrád környéki kis kirándulás kerül bemutatásra, amelynek kiinduló- és végpontja is a Királyi Palota. Úgy láttam újabb térképek alapján, hogy 2009 óta már megváltoztak a turistajelzések az említett szakaszok közül néhányon, ezt az adott helyeken jelzem.

Az indulási hely tehát a visegrádi Királyi Palota, amely eredetileg Károly Róbert háza volt, majd később I. Lajos és az ő utódai építtették palotává a XIV. században. Ezután a magyar uralkodók székhelye, majd vidéki rezidenciája lett, amíg a török hódítás során rommá nem vált.

A palota egyik büszkesége ez a vörös márvány szökőkút, amelynek a tetején Herkules küzd második feladatával, a lernai hydrával.

Az egyik boltív alatt Mátyás király szobra:

A kertben áll egy a másik vörös márvány szökőkút, megtestesítve a korabeli gótikus szökőkutak divatját.

A Mátyás Király Múzeumban látható a Herkules-kút eredetije, illetve több berendezett szoba is van, korabeli használati tárgyak, szép kályhák stb.

Kint az egyik udvaron van egy újabb nagyon szép, vörös márványból készült baldachinos kút:

A „konyhában” éppen korabeli ruhákba öltözött szakácsok tüsténkednek: a sarokban a tűzben lévő korsókban fő az étel, csakúgy mint jópárszáz évvel ezelőtt:

Mindez egyébként annak a rendezvénynek a része, ahol egyéb dolgokat is lehet művelni: végignézni, hogyan verték a pénzt régen, ki-ki kérhet is egyet emlékbe; saját készítésű gyertyát is lehet hazavinni, lehet esztergálni is, ill. vannak még különféle középkori játékok gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A palotát elhagyva az országos kék (az újabb térképen már K+) jelzésen a Salamon-torony felé kis kaptató után lehet megérkezni.

A torony a XIII. századi Alsóvár erődítésrendszerének része volt. Az Alsóvár e lakótoronyból, valamint erődítményfalakból állt.

Szép a kilátás a toronyból: szemben Nagymaros, a távolban a Dunakanyar és a pilisi hegyek látszanak.

A torony után újabb meredek szakasz következik: a sima kék (avagy újabban K+) jelzés helyett a várhoz kitérő kéken visz tovább az út Fellegvár irányába.

A Fellegvárnál - az eddigiektől eltérően - már elég nagy a tömeg (a parkoló és a szuvenírárusok vonzzák), de a kilátás még szebb, mint lentről:

A várat a tatárjárás után IV. Béla építtette. Az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egészen a Dunáig tartott, ahol őrtoronyban végződött.

A várban van egy kis panoptikum, ahol látható egy lakomázós,

meg egy táncolós jelenet.

A Fellegvár után a piros + (azaz az újabb térképen már az országos kék) jelzés visz a Nagy-Villám felé, ahol étkezési lehetőség és bobpálya várja a látogatókat; és újabban (vagy lehet, hogy már nem is annyira újabban, csak nagyon régen voltam már itt utoljára) már nem csak bobozni lehet, hanem ki lehet próbálni a canopyt is, ami ez (a kép nem az enyém, és nem is Visegrádról van, hanem innen: http://www.origo.hu/utazas/20080617-kalandoparkok-magyarorszagon-canopy-visegrad-serpa-kalandpark-mecsextrem-park.html):

De nemcsak mindezek miatt, hanem a 377 méter magasan lévő Zsitvay-kilátó miatt (vagy főként amiatt) érdemes erre kerülni (a kék háromszög jelzésen).

A kilátóból jól látszik szemben a Fellegvár:

A kék háromszög jelzés a továbbiakban a Mogyoró-hegy és a Kis-Villám felé visz. Az erdőbe beérve a tömegek hátramaradnak, ez már nem zsúfolt útszakasz. Némi idő múlva egy tanösvény csatlakozik, amelynek egyik állomása ez a székelykapu:

Egy másik pedig a szurdokerdő névre hallgat: a tábla szerint itt a mikroklíma olyan, mintha 700 m magasban lenne, pedig csak 220 m magasan vagyunk - a növényzet is eszerint alakul.

Az erdei út később egy függőhídon vezet át:

Végül pedig az ösvény az országútra vezet ki, ahonnét visszasétálhatunk a kiindulóponthoz, a Királyi Palotához, közben elhaladva a Vízibástya maradványai és IV. Béla szobra mellett:

A Duna-part egy szakaszán kellemes sétaút vezet, ahonnét le lehet térni a folyóhoz is:

Végül pedig ráadásként Visegrád temploma:


Útikönyv és linkek:

Vendégváró
Látnivalók Pest megyében
Well-PRess Kiadó, 2000

http://visegradmuzeum.hu/ - link
http://www.evisegrad.hu/turizmus/muemlekek-muzeumok/fellegvar.html - link