Tokaj, Tállya 2010

Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéke 2002 óta a világörökség része. Egész pontosan a következő kilenc településből áll: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal és Tállya; de ide tartozik még Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék és Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. Ezek közül most Tokaj és Tállya kerül bemutatásra.

Megérkezvén az első úti cél Tokaj, ahol egy térképpel felszerelkezve városnézés következik. Az első útba eső látnivaló a Rákóczi–Dessewffy-kastély XVIII. századi, barokk épülete, amely nevében ma is őrzi hajdanvolt tulajdonosait. Kapuja szép, íves, jellegzetesen hegyaljai.

Az út másik oldalán a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola modern épületét Bodonyi Csaba tervezte. Az iskola névadójával kapcsolatban a bejárat melletti szobor és emléktábla segít eligazodni, mely szerint Tokaji Ferenc az 1697-es hegyaljai felkelés vezetője volt.

Az épület mellett 2001-ben egy Millenniumi Irodalmi Emlékparkot hoztak létre, ahol tizenhárom híres magyar írónak, költőnek és zeneszerzőnek szenteltek egy-egy emléktáblát.

Szemben a kastély épülete mellett Széchenyi István szobra áll.

Az Erzsébet-híd végénél lévő körforgalomná lehet fellépcsőzni a finánc-dombi kilátóhoz. Igazán nincs magasan, viszont nagyon szép a panoráma a Tiszára, a hídra, és észak felé elnézve látszanak a belváros házai is. Lentről, a hídról viszont jobban látszik már a Tisza és a Bodrog összefolyása.

Tokaj városközpontja igazán szép, 1999-ben Hild-díjjal is jutalmazták. A sétálóutcákban sok gyönyörűen felújított XVIII. századi copf és barokk műemlék ház sorakozik,

köztük pedig lépten-nyomon borozók, éttermek találhatók, ahol meg lehet kóstolni a híres tokaji nedűket.

Műemlék a Városháza XVIII. századi, copf stílusú épülete is.

A főtérre érve először a XX. század elején épült neoromán stílusú római katolikus templom vonja magára a figyelmet.

Szemben állva tőle balra az 1990-ben állított Bacchus-kút látható, amely Szanyi Péter munkája. A boristenség duhajul mulatozik egy hordón ülve, egyik kezében poharat, a másikban szőlőfürtöt tartva. A szobor mögött a Rákóczi Pince található, ahová még visszatérünk.

A tér másik oldalán a 2000-ben felavatott Szent István-szobor, Péterffy László alkotása áll magas talapzaton, aljzatán Kölcsey Himnuszából a Tokajra vonatkozó idézettel:

„Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.”


A közelében egy bronzból készült domborműves térkép mutatja be Tokaj-Hegyalja térségét, ezt 2002-ben állították fel, a világörökségi cím elnyerése alkalmából.

A templom háta mögött áll egy késő barokk Nepomuki Szent János-szobor, amit nagyon hangulatos helyen, árnyas fák alatt állítottak fel.

Mögötte egy szemmel láthatóan már régóta használaton kívül lévő evangélikus templom bújik meg a sűrű lombok takarásában.

Az utcán feljebb a nemrég megnyitott Tokajhegyaljai Borok Házában egy rövid interaktív kiállítást lehet megnézni, amely a Tokaj környéki borfajták világába ad betekintést. A múzeum készséges őre részletesen magyaráz, pl. a kövérszőlőről és a szamorodni készítési módjáról. A kiállítás egyébként leginkább attól interaktív, hogy a borokban felfedezhető különféle illatanyagokat lehet megszagolni. Ezeket az illatokat különleges módon prezentálják: a falon sorakozó régi floppyk zárják magukba őket, mellettük felirat mutatja, hogy milyen illatot vagy szagot fogunk érezni, ha kihúzzuk a lemezt és eltoljuk a kis reteszt rajta.

Az 1800 körül épült késő barokk református templom tornyát kb. 100 évvel később építették fel.

Az imént a Tokajhegyaljai Borok Házában kiderült, hogy a Tourinform irodában lehet kóstolójegyeket venni az éppen folyó II. Tokaji Bor-/Tor-Túra rendezvényre. A dolog úgy működik, hogy a térképes szórólapon fel vannak sorolva a résztvevő borospincék és éttermek, valamint az, hogy milyen étellel és melyik pincészet boraival várják a látogatókat (ez utóbbi természetesen az éttermekre vonatkozik, a pincék saját készítésű borokat kínálnak). Az ember kiválasztja a meglátogatni kívánt helyeket és oda vesz kóstolójegyet, ami egy adag étel és egy pohár bor elfogyasztására jogosít fel. Persze mindenki annyi jegyet vesz, amennyit csak szeretne. (A jeggyel egyébként a Tokajhegyaljai Borok Házába is ingyenesen lehet belépni.)

A kilenc különböző vendéglőben és pincében kínált ételek úgy vannak összeválogatva, hogy a babgulyástól a sült keszegen és a csülkön át a tokaji boros gyümölcsrizsig komplett ételsort lehet végigenni, ha az ember úgy kívánja. Lássuk tehát neki egy kis ízelítőnek!

A Borostyán Pince kertjében bográcsban illatozik a finom harcsahalászlé. Egy pohár 2007-es félédes furmintot adnak hozzá. Mindkettő első osztályú, ezt az erős kezdést nehéz lesz felülmúlni!

A következő állomás a főtéri Rákóczi Pince, ahol kemencés lángossal és száraz furminttal várnak.

Ezek után eljött a desszert ideje - ennek elfogyasztásához az elsőnek meglátogatott Borostyán Pincéhez kell visszatérni, ugyanis a Hímesudvar ezzel szemben van.

Ennek egy nagyon hangulatos, napsütéses-árnyas kertje van, amolyan igazi délutáni ücsörgésre, beszélgetésre és persze borozásra termett hely. Pár pillanat múlva hozzák is a tokaji boros gyümölcsrizst meg a borkóstolót.

Ezúttal azt a kövérszőlőt van lehetőség megízlelni, aminek a létezéséről nem sokkal ezelőtt még mit sem tudtam. Pár korty után már az is világos, hogy éppen ideje volt megismerkednem ezzel a fajtával, mert bizony nagyon jó.

A pince is megtekinthető egy kedves hölgy kíséretében, aki közben sokat mesél az általuk készített borokról. Kiderül az is, hogy honnan származik a Hímesudvar név. A honfoglaláskor földvár állott Tokajnál, amit sövénnyel font kerítéssel vettek körül. Akkoriban ezt a fonást hímzésnek nevezték, innen ragadt rá a településre a Hímesudvar elnevezés, amit most a pincészet őriz tovább a nevében.

Az utolsó állomás az Erzsébet Pince, ahol házi sajtfalatokat és a pincészet aszújából készített krémmel töltött bonbonokat adnak kísérőnek a kiváló muskotály mellé. (Az édességek alkotója a Pelle-Molnár Kézmûves Bonbon-mûhely.)

A borok és az ínyencségek után folytatódhat a városnézés. Ez a ház itt a kapucínusok XVIII. századi kolostorépülete, amely ma gyermekotthonként működik.

A XVIII. századi barokk görög katolikus templom:

A modern Paulay Ede Színház, és előtte a XIX. századi eklektikus stílusban épült zsinagóga, amely ma Kulturális és Konferencia Központként működik:

És innét már látszik a XVIII. századi, copf stílusú ortodox templom épülete is, amely az útikönyvek szerint ma a Tokaji Galéria időszakos képzőművészeti kiállításainak ad helyet.

A Tokaj Múzeum egy XVIII. századi copf stílusú építmény, amelyet egy görög kereskedőcsalád építtetett, majd a következő században egy másik család tulajdona lett. Róluk nevezik máig Karácsony–Sasarát-háznak. (A XVIII. században sok görög élt itt, az ő kezükben volt Tokaj-Hegyalja borkereskedelme, amit rendkívül sikeresen űztek.)

A múzeum alsó szintjén a Bodrog menti tokaji vár történetével ismerkedhetünk meg, amelynek feltárását 2007-ben kezdték meg, amikor is sikerült azonosítani a vár pontos helyét, emellett pedig sok tárgyi emléket is találtak, többek között kerámiatöredékeket és különféle fegyverekből származó golyókat. Sajnos a kiásott dolgokat vissza kellett temetni, mert az állagmegóvásra nem volt pénz… De 2008-ban tovább folytak a kutatások, és nem várt izgalmas leletekre bukkantak: csontvázakra, aranyozott bronz tárgyakra, ezüstpénzekre stb.

A vár helyén legelőször az az Árpád-kori földvár állott, amelyről már tudjuk, hogy róla nevezeték Hímesudvarnak a települést. Majd később kővár, amely harcokkal teli történetének utolsó tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc vetett véget azzal, hogy leromboltatta a már nagyon lepusztult állapotban lévő építményt.

Az emeleten egy teljesen más jellegű tárlat fogad: Béres Béla római katolikus esperes plébános egyházművészeti gyűjteménye, amelyet 1981-ben ajánlott fel a múzeum részére és többek között értékes ikongyűjteményt, liturgikus tárgyakat, régi könyveket stb. tartalmaz.

A tetőtérben pedig mi másról is lehetne még szó, mint a nagy múltú szőlő- és bortermelés történetéről? A kiállított tárgyak a középen álló látványos kémény körül helyezkednek el. Megtudhatjuk többek között azt is, hogy a világon létező kb. 500 szőlőfajtából Tokaj-Hegyalján 130 honos, s a szőlők 70%-a furmint, 28%-a hárslevelű, 1-2%-a sárga muskotály (a több pedig csak szórványokban fordul elő).

Utoljára a nagyon hangulatos kis belső kerten át lemehetünk az évszázados atmoszférát árasztó borospincébe, ahol a régi hordók és üvegek mind-mind a nagymúltú szőlő- és borkultúráról mesélnek.

A tokaji kirándulás végeztével még nem fejeződik be a nap: irány Tállya, ahová a Tokaji-hegy mentén szőlők, mezők és dombok között visz az út.

Ugynis Tállyán is van éppen egy másik rendezvény: még tart a Palota Borház udvarában megrendezett I. Szalonna és Szamorodni Fesztivál, bár sajnos a műsorok nagy része már befejeződött, és a disznótornak vagy a szalonnás serpenyős krumplinak (amelyet Prohászka Béla mesterszakács készített) is csak hűlt helye van. Itt a faluban is egy csomó pincészet nyitott kapukkal várta ma a látogatókat. A belépődíj fejében egy-egy borospoharat kapnak a vendégek, amelyekkel körbejárva az asztalok között lehet kóstolni.

Bent rögtön szalonna-, kolbász-, sonka- és szalámihegyek fogadnak. Az ínycsiklandó árukkal megrakott pultok mögül az ország több részéből érkezett kiállítók mutatják be a termékeiket. Nagy tálakban várják a katonákra vágott falatok a látogatókat, és bőven repetázni is lehet, senki nem szól érte, sőt, inkább büszkék arra, ha valami nagyon ízlik. Márpedig ilyesmi van bőven!

A húsfélék mellett a másik főszereplő természetesen a bor. Itt a kínálat már teljesen helyi: a tállyai pincészetek mutatkoznak be. A borosgazdák sem fukarkodnak a kóstolóval: a bejáratnál kapott poharakat annyiszor és annyiféle borral töltik újra, ahányszor és annyifélével csak szeretnék a látogatók. Furmint, szamorodni, muskotály, tokaji aszú… van itt is minden fajta bor.

Az evés-ivás mellett a kultúra is helyet kap: az előbb valószínűleg a miskolci Bohemian Betyars countryzenéje szólt, most pedig egy kitűnő előadás folyik éppen. A fellépők között a programban a tállyai Kővirág és a Nefelejcs Népdalkörök és a Forgatós Citera Zenekar, valamint a gyulai Téglás Zenekar szerepelnek még.

A kis színdarab igencsak megnevetteti a közönséget. Az igazi népi humorral fűszerezett és hamisítatlan jókedvvel előadott játéknak olyan hangulata van, ami teljesen magával ragadja a nézőket.

Az élménydús nap után másnapra marad Tállya alaposabb feltérképezése. Itt található a remek Oroszlános Borvendéglő a XVII. századi Szirmay-kúria épületében:

Bent a vendég választhat, hogy a külső Szirmay Teremben, vagy a Hollóházi Terem damaszttal terített asztalainál szeretne-e leülni. Mindkettő nagyon szépen van berendezve. Az étlapon zavarbaejtően jó fogások szerepelnek, mint pl. borjúbelsőségek szalvétagombóccal vagy akár komplett bormenüt is kérhet az ember, aminek fő fogása lehet mondjuk roston sült karajszelet pirított kacsamájjal, tócsnival és házi savanyított zöldségekkel; hozzá pedig az Arad-Hegyaljáról származó 2005-ös Papok bora dukál. Ez a Minorita Rend által termesztett kadarka egy tradicionális száraz vörösbor, amely napjainkban reneszánszát éli.

Tállya nem csak a borról nevezetes, hanem Európa közepe is: 1991-ben mérésekkel megállapították, hogy éppen itt van Európa mértani közepe. A nevezetes pontot a Főnixmadár című szobor jelöli, amely Volodimir Scsur ukrán művész alkotása, aki a nyaranta itt megrendezett Közép-Európai Művésztelep és Szabadiskola rendszeres látogatója.

A XVIII. századi barokk, református templomba érdemes jókor érkezni, ha információra éhes az ember: éppen most jön Godó Gábor lelkész, aki alapos kiselőadást rögtönözve bemutatja templomot, majd mesél Tállyáról is.

Elmondja többek között, hogy a telket, amelyen a templom, az iskola és a lelkészlak áll, II. Rákóczi Ferenc adományozta a tállyai református egyháznak. Erről az előtérben egy márványtábla is tanúskodik. Az épület megépítése után alig egy emberöltővel a gyülekezet létszámának növekedése miatt máris bővítésre szorult, ekkor egy oldalhajót toldottak hozzá. Később került rá a torony, amelyen körben tűzőrségi erkély is van, ami nem csoda, mert a községet története során három tűzvész is sújtotta.

A belső berendezés a faragott padokkal XIX. századi, copf stílusú. A szószéket egyetlen darab kőből munkálta meg a készítő mester.

Innét senki nem szokott üres kézzel távozni, a látogatás relikviája marad egy emléklap, amelynek szövege így szól:

„Ezen emléklappal köszönjük meg, hogy Tállya község Refomátus Gyülekezetének templomát látogatásukkal megtisztelték. Kívánjuk, a gyülekezet nevében, hogy élményekkel, örömökkel gazdagodjanak itt létük során és szép emlékekkel gondoljanak vissza az eltöltött időre. Gondoljanak vissza reánk olyan szeretettel, amilyennel mi fogadhattuk Önöket! Kívánjuk, részesüljenek e történelmi táj hangulatának ajándékaiban, gyümölcseinek zamatában, nyerjék el testük, lelkük felüdülését, gyógyulását, és kérjük Isten gazdag áldását életükre!”

Azért is másoltam be ide ezt a pár sort, mert annyira jól kifejezi a tállyai emberek kedvességét, amit e rövid ottlét alatt érzékelni lehetett. A Bártfay Udvarházbeli figyelem, a Szalonna és Szamorodni Fesztivál készséges, könnyen beszédbe elegyedő vendéglátói, az ott látott szívvel-lélekkel előadott kis színdarab, az Oroszlános Borvendéglő kifogástalan kiszolgálása, és most ez a nem várt, de mégis olyan természetesen kapott kedves fogadtatás itt a református templomban is mind szép emlék marad.

A településen további látnivaló az étteremként működő Vincellér Ház,

majd a Borok Háza:

Az Oroszlános Borvendéglővel és a Bártfay Udvarházzal szemben lévő Rácz és Koroknay Pince XIX. századi épületének falán tábla állít emléket Lavotta Jánosnak, aki zeneszerzőként és hegedűművészként a magyar verbunkos muzsika mestere volt és utolsó napjait itt töltötte a faluban egy barátjánál.

Innét pár lépésnyire áll egy közös telken a XVII. századi kora barokk Rákóczi-kúria,

ami a szabadságharc és a Rákóczi-birtokok elkobzása után a Maillot családé lett. Mellette a XVIII. században építették fel az árnyas kis parkkal körülvett barokk Maillot-kastélyt.

Nincs messze a római katolikus templom sem, amely gótikus eredetű, de a XVIII. században barokká alakított épülete a túloldalon, kicsit arrébb található.

A falu szélén gyönyörű gesztenyefákkal szegélyezett út mentén fekszik a temető, és szép a kilátás a környező hegyekre.

A XVIII. századi evangélikus templom arról nevezetes, hogy itt keresztelték meg a közeli Monokon született Kossuth Lajost. Az épület előtt egy kis fából ácsolt harangláb áll.

Az útikalauzok által említett XVIII. századi, copf stílusú Balogh-kúria viszont sehogysem lelhető fel, de ennek ellenére is hiányérzet nélkül, teljes elégedettséggel szakad vége a faluval való ismerkedésnek.

Végül már csak néhány búcsúpillantás a környékbeli tájra:



Szállás:

Tállya, Bártfay Udvarház
http://www.bartfayudvarhaz.hu/ - link

Elhelyezkedés: Tállya főutcájáról nyílik a több épületből álló udvarház.

Leírás: Nagyon szép, ízlésesen berendezett szobák. Törülköző, fürdőköpeny- és szobapapucs-bekészítés. LCD-tévé, hajszárító, minibár van a szobában. Külön épületben található a wellness-részleg, ahol öltözők, zuhanyzók, nyugágyak, jacuzzi, masszázszuhany és szauna áll a vendégek rendelkezésére, valamint szauna- és normál törülközők. A reggelizőhelyiség szintén egy másik épületben van. A szobákhoz svédasztalos reggeli jár. Az udvarban szalonnasütési, grillezési lehetőség is van.

Értékelés: Végtelenül kedves, segítőkész személyzet, nagyon érdemes idelátogatni! :) A friss pogácsával és szilvapálinkával történő fogadtatás nagyon kedves! (A pálinkának különleges a színe, nem színtelen, mint a többi, hanem inkább konyakra hajazó aranybarna árnyalata van, amit – mint megtudom – az aszaltszilvától kapott.) Érkezéskor történt egy kis szemle az udvarházban: a házigazda sorban megmutatta a gyönyörűen kialakított kétszobás apartmant, a kávézót, a borospincét és a borozót, a reggelizőt és a wellness-részleget is. Kivétel nélkül minden helyiség nagyon ízlésesen van berendezve, és annyira újnak tűnik, hogy meg is kérdeztem, hogy mikor nyitották meg az udvarházat (2008-ban).

Képek:

A szoba:

A fürdőszoba:

A wellness:

A kert:

A ház:


Útikönyvek és linkek:

Zempléni-hegység
turistakalauz térképpel
Cartographia

Vendégváró
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2003

http://www.vilagorokseg.hu/ - link
http://www.rakoczipince.hu/ - link
http://www.vendegvaro.hu/Borostyan-Pince-Tokaj - link
http://www.himesudvar.hu/ - link
http://www.erzsebetpince.hu/ - link
http://kezmuvesbonbon.hu/ - link
http://www.tokaj.hu/varosunk/kultura/muzeum/index.html - link
http://www.tokaj.hu/varosunk/tortenelem/tokaj_vara/a_tokaji_rakoczivar_tortenete - link
http://www.oroszlanos.hu/ - link