Parád 2016

Ebben az írásban a mátrai hegyek között fekvő Parád és a hozzátartozó Parádfürdő kerül bemutatásra, mindazokkal a helyszínekkel, amelyek akár egy nap alatt is kényelmesen bejárhatók, vagy egy hétvége alatt nagyon-nagyon kényelmesen, akár kisgyerekekkel is.

Gyöngyös felől közelítve át kell kelni a Mátra legmagasabb csúcsain, ami azt jelenti, hogy akinek érzékeny a gyomra, igencsak várni fogja a megérkezést az utolsó, kanyargós szakaszon. Az alábbi képen Parád egy részlete látszik, a háttérben pedig a Kékes.

A település központjában lévő parádi Tájházban kiállított tárgyakat a helyi Nyugdíjas Klub tagjai gyűjtötték össze 2000-ben, a Millenium tiszteletére.

Az egy teremből álló helyiségben főként a palóc népviseletet bemutató ruhadarabokat láthatunk, de van itt egy eredeti nyoszolya és egy szövőszék is.

A Tájházban lehet érdeklődni a Palóc ház és az Asztalos Johák-kiállítás felől is. Kérésére átvezetnek minket ezekre a helyszínekre is, ahol - a Tájházhoz hasonlóan - egy rövidke "tárlatvezetést" hallhatunk.

Az 1770-ben épült Palóc házban három helyiség van: a pitvarba lépünk be, jobbra a kemencét és az ételek készítéséhez, tárolásához használatos eszközöket láthatjuk,

balra pedig az asszonyok hálóhelyiségét. Az udvarban hátul van még egy kombinált disznó- és baromfiól (alul a malacok, felül a tyúkok), valamint egy istálló, ahol a tehenek mellett a férfiak hajtották álomra a fejüket.

A Palóc ház melletti épületben kosárfonó népi iparművészek kiállítása és műhelye látogatható meg, és persze vásárlásra is van lehetőség.

Asztalos Joachim (vagy ahogy a faluban nevezik: Johák) fafaragó emlékkiállítása az egykori tűzoltósági épületben látható.

Faszobrai a helybéli élet jellegzetes figuráit jelenítik meg, mint pl. a Fázó cigány, illetve több betyárt is megmintázott, köztük a Mátrában ismert Vidróczki Mártont is. (A „betyárkultusz” fel-felbukkan a környéken másutt is, pl. a főutcán van egy Vidróczki-ház, illetve a helyi kézműves sörök közül is Vidróczkinak hívják az egyiket - de erről még később is lesz szó.

A művész 1980-ban hunyt el. Az alábbi képen látható a fotója, az előtérben pedig az imakönyvével a templomba induló édesanyjáról készített szobra (Édesanyám, 1959).

A fából készült műalkotások után a hátsó teremben megnézhetjük még Bíró Ernő, parádi nyugdíjas festményeit, aki 2013-ban kezdett festeni a "jobb későn, mint soha" jegyében, és egyre több anyaggal (grafit, akril és mostanában kacérkodik az olajjal) kísérletezett.

Ahogy már említettem, a Tájház környékén van Parád település központja. A fenti látnivalókon kívül ugyanígy itt van egy-egy ugrásra a XVIII. században épült, barokk katolikus templom (amely az egyetlen templom az országban, amelyet Szent Otília, a vakok védőszentjének tiszteletére szenteltek fel - "e ritka patrónusválasztást az építtető, Grassalkovics Antal földbirtokos, családjában kialakult örökletes szembetegség magyarázza" - olvasható Parád község honlapján),

a helyi önkormányzat épülete (amelynek címere - a szokásos helyett - szintén fából faragott dombormű),

valamint a kocsmák is, amelyek közül az egyikben, a Kakukk Sörözőben (de egyébént máshol is, pl. a dohányboltban) az alkohol vagy a kávé mellett szert tehetünk többek között a helyi (gyógy)vizekre is, amint ezt az alábbi tábla is hirdeti:

A bolt kirakatában néhány régi, gyógyvizet reklámozó plakát is díszeleg:

A talán legismertebb parádi kénes "csevicének" sem a tojásra emlékeztető szaga, sem az íze nem túl kellemes, de gyomor- és bélbetegségek orvoslására állítólag kiváló, vagy egészségeseknek is használhat másnaposság esetén, vagy ha egy bőséges lakoma megfekszi a gyomrukat.

A Palóc ház felé sétálva az útról már rá lehet látni a település széli, hegyoldalban lévő, nagyon szépen rendben tartott temetőre.

Közigazgatásilag Parádfürdő (és Parádóhuta is) Parádhoz tartozik. Ez a faluvégi kis "toldalék" a szokásos falukép helyett már sokkal inkább erdei hangulatot áraszt, a fákon mókusokat láthatunk, innét indulnak a túraútvonalak, és zömében itt vannak a szállóhelyek is.

Talán legismertebb látnivalója a ma Kocsimúzeumként működő Cifra Istálló.

Az épületet 1880 körül építtette a Károlyi-család, Ybl Miklóst bízták meg a tervezéssel. (És ez ugyanígy van az összes többi környékbeli jelentősebb épület, kastély stb. esetében is, mivel a Károlyiak uradalmi központja volt a település. Előttük a XVII. században Rákóczi-családé volt a környék, és akkor indult fejlődésnek, amikor II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Óhután üveghutát alapított.)

Ma XVIII-XIX. századi kocsik, hintók gyűjteményét láthatjuk itt,

illetve a vörös márvánnyal (!) díszített istállóban néhány lovat.

A múzeummal szemben büfésor és kirakodóvásár várja a turistákat.

A szokásos hamburger-lángos-hekk-palacsinta kínálat mellett - többek között - itt is meg lehet kóstolni a helyi kézműves söröket, pl. a Jó palócot (világos sör) vagy a már említett betyárról elnevezett Vidróczkit (vörös sör).

A kirakodóvásár után továbbsétálva a főút mentén a szintén a Károlyiak által telepített, szép, ősfás (kastély)park következik,

amelynek szélén a Parádi-Tarna-patak folyik.

A park az Erzsébet Park Hotel épületeinél ér véget.

Ahogy fentebb írtam, ezt a kastélyt is Ybl tervezte a Károlyiak megbízásából,

ugyanúgy, mint a hotellel szemben, az út túloldalán a fák takarásában megbúvó "Állami kórházat", ami bizonyára a település névadó fürdője is egyben.

Parádfürdőről, a büfésortól indulva, a zöld jelzésen könnyű sétát tehetünk az Ilona-völgyi-vízeséshez. A völgyben folyó patak és a vízesés is Dessewffy Ilonáról, Károlyi György unokájáról kapta a nevét. A kis túra legkönnyebb verziója (amelyet a legtöbben választanak), ha autóval megy az ember a völgyben, ameddig lehet.

Rögtön az út elején, ahogy elhagyjuk a balra lévő ifjúsági tábor faházait, a jobbkanyar után (ha autóval vagyunk, akkor kiszállva) bal felé a lombok közé bekukucskálva a Károlyiak egykori lakókastélyát pillanthatjuk meg. Mostanra lakatlan és eléggé elhanyagolt állapotban van.

Az autóút a továbbiakban is szép, árnyas fákkal, néhol gesztenyefasorral övezett asztaltút, amely elvezet egy parkolóig, ahonnét a tábla tanúsága szerint már csak 1,2 km a vízesés.

Ha valaki a térképet böngészi, akkor a parkoló kb. ott van, ahol a zöld jelzésű aszfaltútról nyugat felé a sárga, kelet felé pedig a P+ jelzés indul. (A parkolóban ez még nem látszik, csak onnét előrefelé elindulva bukkan fel ez a kereszteződés az első lépések után.)

Innét még egy darabig aszfaltos az út, de a legvégén, ahol a völgy szurdokszerűvé szűkül, már szokványos erdei úton haladunk, néhol - kis ügyességet igénylő - átkelésekkel az Ilona-patakon.

A vízesés - állítólag - 10 méteres magasságával Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga. Élőben nem igazán tűnt a 10 méteresnek, és augusztus lévén a vízhozama sem volt igazán bőnek mondható, de talán nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a völgynek ez a szakasza valóban nagyon szép, bőven megéri a sétát.

Végezetül pedig egy kis gasztronómiai ajánló: ha a büfésornál jobb ízélményre vágyunk, akkor érdemes kipróbálni a Parádi Kisvendéglőt.

Biztatásképpen az étterem kapujában ki van ragasztva, hogy a vendéglátóhelyiség többször is a Népszabadság Top 100 magyar étterme között szerepelt.

Ne számítsunk azért Michelin-csillagos stílusra és ízvilágra, de egy korrekt, flancoktól mentes ebédre és kedves kiszolgálásra mindenképpen.

Az étlap egyik oldalát a palóc ételeknek szentelték, ezen a palóclevesen és a sztrapacskán kívül (amelyet nagyjából mindenki ismer), szerepel még a bacsa szelet, a macok és a herőce is. Igazából ez utóbbiak egyedinek hangzó nevei mögött is ismertebb ételek rejlenek: a herőce az csörögefánkot takar, a macok pedig tulajdonképpen ugyanaz, amit más vidékeken tócsninak vagy lapcsánkának hívnak, íme:

A bacsa szelet pedig sörtésztában sütött, füstölt sajttal és szalonnával gazdagított sertésszelet:
Ebédidőtájt ezen fogások előtt egy-egy levest is elfogyasztva még vacsorakor sem fogunk megéhezni!


Útikönyv és információk:

Mátra
turistakalauz térképpel
Cartographia

Tájház, Palóc ház és Asztalos Johák kiállítóterem:
http://www.parad.hu/latnivalok.php - link

Cifra Istálló, Állami Kórház, Erzsébet Park Hotel, Károlyi-kastély:
http://www.parad.hu/latnivalok-paradfurdo.php - link