Bakonybél 2010

Bakonybél a Magas-Bakony egy festői völgyében fekvő települése. Csodálatos hely egy (vagy több) kirándulós hétvége eltöltéséhez. Az alábbiakban egy kb. 6 km-es, a falut és környékét bejáró séta, valamint egy kb. 18 km-es, a Bakony legmagasabbján, a 709 m-es Kőris-hegyen át vezető kirándulás kerül bemutatásra. Mindkét körtúra érkezési pontja a Bakony Hotel (erről a szálláshelyről az információkat ld. az oldal alján).

A faluban rögtön meg is kezdhetjük a környékkel való barátkozást a Bakonyi Erdők Házában, ahol a Bakony geológiájával, növény- és állatvilágával, valamint az erdészeti munkával ismerkedhetünk meg a kiállított kőzetek, rajzok, fotók, dokumentumok és kitömött állatok segítségével.

Láthatunk többek között Szent László pénzét, ami a környéken található eocén kori óriás egysejtűek, a nummuliteszek mészvázának megkövesedett lapos, kerek maradványa. Az alábbi képet nem én készítettem, hanem Mónika és Gábor
található remek ásványos-kirándulós weboldaláról vettem kölcsön.

Arról pedig, hogy miért nevezik pont Szent László pénzének, többek között
olvasható el a legenda. A szomszédos Pénzesgyőr település nevében is erre van utalás. (És ha már a neveknél tartunk, akkor az elsőre talán furának ható Bakonybél pedig arra utal, hogy a falu a Bakony belsejében van.)

A következő állomás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Tájház, ahol egy famegmunkálásból élő bakonyi család korabeli berendezett házát nézhetjük meg. (Itt működik a helyi Tourinform iroda is.)

A falu végén fut a Gerence-patak; amelyen kis híd vezet át az erdőszéli ősfás parkba, ahol egyébként a Bakony Hotel áll (erről a további információkat ld. az oldal alján).

Falubéli séta:

A faluközpontban látható a Szent Mauríciusz Monostor - jobban mondva csak a templomába lehet bekukkantani az előtérből, az üvegajtón keresztül, mert a monostor és a mellette lévő arborétum csak vezetéssel látogatható naponta egyszer, és az nem most van.

Szent István már 1018-ban alapított monostort a környéken – persze a mostani épület jóval későbbi, egy XVIII. századi barokk építmény. Viszont még mindig működik, szerzetesek élik itt a mindennapjaikat. Az általuk készített termékekből vásárolni is lehet a monostori ajándékboltban.

A monostor mellől a sárga sáv és a piros + jelzés vezet a falu mellett lévő Borostyán-kúthoz (vagy más néven Szent-kút).

Egy kis tó partján XIX. századi kápolna áll,

előtte egy Szent Gellért szobor (aki állítólag itt volt remete),

mögötte pedig egy kálvária indul fel a kis dombra.

A kápolnától továbbmenve a piros + jelzésen először meredeken visz az út felfelé,

de hamar a tetőre lehet érni, ahonnét tisztás vezet a 383 m magas Csúcs-hegy felé, ahonnét pedig a zöld sáv jelzésen vissza lehet sétálni a faluba.

E kis bemelegítés után a következő napon irány a Kőris-hegy! Induláskor az erdőben kanyargó aszfaltozott erdészeti út vezet ki a faluból. Itt együtt halad a kék és a sárga sáv, valamint a zöld + jelzés. A térkép szerint az út mentén folyik az Öreg-séd is, de az első szakaszon mégsem látni, csak egy kicsit később kerül elő.

Egy idő múlva jobbról becsatlakozik a zöld sáv jelzés, majd hamarosan balra újra beveszi magát az erdőbe. Erre ráfordulva most már a Barátok útján haladunk, amely Bakonybélt és Pannonhalmát köti össze.

Sok-sok lila és fehér ibolya szegélyezi az ösvényt, néhol pedig egy-egy kidőlt vagy -döntött fa keresztezi.

"...mintha Istennek szentegyházában volnánk…" – írta Eötvös Károly a Balatonos könyvei sikere után a Bakonyról szóló művében, a magas fák koronáira utalva (amelyek zöldellő lombok esetén bizonyára látványosabbak ill. a szél susogása is megteszi a hatását).

Mielőtt elhagynánk a Barátok útját, halomsírokat jelez a térkép - ezeket először a valóságban nehéz felfedezni. A Százhalom elnevezésű helynél egy kidőlt tábla, amelyen (magyarul és angolul is!) az áll, hogy a sírok az i.e. 1200 körüli időkből származnak, 226 darab van belőlük, és így ez Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű sírmezeje. A legnagyobb halmok 20-30 m, a kisebbek pedig 5-16 m átmérőjűek és mindegyik 1-3 m magas.

Innét rövid emelkedő vezet fel a kék omega jelzés mentén a Márvány-völgyben az erdészeti műútnak az utolsó szakaszára. (Hétköznapokon egyébként az erdészettől lehet kérni behajtási engedélyt, így kocsival is fel lehet ide jutni.)

Az aszfaltút már csak szelíden kanyarog a csúcs körül, kényelmes sétalehetőséget kínálva, majd a kék omega jelzés elindul felfelé egy emelkedős erdei ösvényen. A térkép szerint valahol itt kellene lennie az Ördög-lik nevezetű barlangnak, de én bizony nem veszem észre.

De látok helyette hóvirágot - itt fent még sok van belőle.

Hamarosan felérek a Kőris-hegy 709 m-es tetejére, ahol a Vajda Péter-kilátóról tiszta időben állítólag messzire lehet látni,

de most nem kedvezők az időjárási viszonyok, ráadásul a táj sem zöldellik még igazán, így nem most nem annyira impozáns a panoráma.

Lefelé a kék és a piros sáv jelzés együttesen az aszfaltúton visz. Az elején a környéken mindenhonnét látható nagy fehér focilabda tetejű repülésirányító radarállomás mellett halad el az ember.

Később elhagyjuk a kék jelzést, amely letér az útról, de a piroson maradva is hamarosan az erdőbe jutunk.

Egy idő múlva a piros jelzésű út csatlakozik a Boroszlán-tanösvényhez. Ez egy virágról elnevezett körtúra-útvonal, aminek nyolc állomása van, amiből ezúttal az egyik ágon öt mellett haladhatunk el.

A végefelé (azaz inkább az elején, mert ez éppen a fordított haladási irány) a piros omega jelzésen le lehet térni az Odvaskő-barlanghoz.

Ez a Bakony talán leghíresebb barlangja, amit a mészkőrepedéseken beszivárgó víz hozott létre. Egy nagy 28 m hosszú és 8-10 m széles, 3-4 m magas üregből és néhány kisebb oldalágból áll. Találtak itt az ősidőkből barlangi medve csontokat, embericsont-szilánkokat, cseréptörmelékeket stb. Az elmúlt századokban pedig állítólag betyárok tanyáztak itt. Most már csak denevéreket lehet találni, tíz védett és fokozottan védett fajta fordul itt elő.

Ebből egy példányt nekem is sikerül gyorsan lencsevégre kapnom, de ezt csak annak köszönhetem, hogy egy jól felkészült család is éppen a barlangban tartózkodik, ugyanis ők előrelátóan felszerelkeztek elemlámpával. Amúgy esélytelen lenne a denevérvadászat, de így az egyik gyerkőc addig pásztázza a repedéseket, amíg észre nem veszi az egyik eldugott sarokban függeszkedő állatot.

A barlangtól a zöld + és a piros omega jelzés együtt vezet ki a közeli Hotel Odvaskőnél az országúthoz. Ezen a szakaszon az út mentén sok medvehagyma nő, néhányan szedik is szorgosan.

Az út befejező része a K+ jelzésen visz vissza az országút mellett a Gerence-völgyben a patak mentén Bakonybél felé.

Útközben egyre több a medvehagyma - a faluba érve, a szálloda környékén már egész hegyoldalnyi nő belőle mindenfelé!

Nagyon hasonlít a gyöngyvirágra a levele, össze is lehetne téveszteni vele, ha a fokhagymára emlékeztető illata nem árulná el.



Szállás:

Bakonybél, Hotel Bakony
http://www.bakonyhotel.hu/ - link

Elhelyezkedés: Bakonybél északi végében, az erdőszélen, egy 4 hektáros ősparkban, nagyon hangulatos és szép környezetben.

Leírás: Egyszerű, de megfelelő és makulátlanul tiszta szobák. Törülközőt adnak. Az alagsorban, a folyosón van egy jacuzzi és szauna is, de ez inkább csak jelképes, egyáltalán nem a wellness a hotel erőssége. Fürdőköpeny nincs, így akik szaunáztak, azok törülközőben jöttek-mentek a szobák és az alagsor között.

Értékelés: Kedves, segítőkész személyzet, isteni konyha - ide máskor is érdemes visszatérni.

Képek:

A szoba:

A fürdőszoba:

Az erkély:

A hotel:


Útikönyvek és link:

Bakony
turistakalauz térképpel
Cartographia

Vendégváró
Látnivalók Veszprém megyében
Well-PRess Kiadó, 2000

http://www.iranymagyarorszag.hu/szabadteri_neprajzi_muzeum-tajhaz/I311725/ - link
(A belépő már 350 Ft, de ha már a Bakonyi Erdők házába is vett az ember jegyet, akkor csak 250 Ft.)