Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Szentkirályszabadja 2009

Az alábbiakban egy, a Balaton északi partjának három települését (Alsóörs, Felsőörs és Lovas) magában foglaló, kb. 15 km-es kirándulás kerül bemutatásra, amelynek kiinduló- és érkezési pontja is Alsóörs; valamint egy faluséta a közeli Szentkirályszabadján.

Az első kis túra kiindulópontja lehet pl. a vasútállomás Alsóörsön. Az itteni Bakter Bisztró terasza nagyon kellemes hely egy egyszerű, olcsó, sallangoktól mentes, de mégis ízletes reggelire, ebédre vagy vacsorára, egy kicsit amolyan retro stílusban.

A síneken túl a vízparton lévő parkban kellemes sétát tehetünk bármelyik évszakban. Az itt következő képek zöme tavasszal készült:

A parkban egy nagy horgony és egy tábla emlékeztet az első itt kikötött Kisfaludy névre hallgató gőzhajóra:

Az útikönyvek szerint lennie kellene itt egy második világháborús lezuhant repülő emlékművének is, de az nincs, van viszont egy Jókai-szobor:

A strandon most még nem szednek belépőjegyet, ingyen lehet ki-bejárni. A bejárat a környéken bányászott vörös homokkőből épült, ezt sok helyen lehet látni errefelé, jellegzetes, kézenfekvő és kedvelt építőanyag; emiatt - meg a klíma és a virágok okán is - említi a könyv úgy ezt a vidéket, mint az egyik leginkább mediterrán hangulatú tájat az országban.

Bent a strandon így kora tavasszal még csak néhány sétáló élvezi a napsütést.

Nyáron persze ez a kép megváltozik: az alábbi pár kép már a főszezonban készült, ugyanezen a vízparton. Az elsőn a hajók mögött kivehető a strandon zsúfolódó embertömeg:

Viszont a parkban nyárestéken is ugyanolyan jót lehet sétálgatni, mint tavasszal, csak most nem a rózsaszínben virágzó fák vesznek körül, hanem sok színes virág.

Feljebb indulva a vízpartról az ófalu felé (amerre a K+ jelzés vezet), a művelődési ház falán néhány emléktábla őrzi a településhez kötődő hősök és kiemelkedő emberek nevét (Eötvös Károly író, May János honvédtiszt, Fábián József lelkész, természettudós, borász szakíró és Kossuth katonái közül számos), mellette pedig egy kis park látható, amelynek bejáratához egy székelykaput állítottak:

A fentebb már említett mediterrán hangulatot legjobban talán a hegyoldali ófaluba felérve lehet megérezni, ahonnan lenézhetünk a vörös kőből épült házakra és kerítésekre, a virágba borult fákra, a zöldben pirosló háztetőkre és a háttérben a világoskék vagy éppen zöldeskék Balatonra.

A K+ jelzés itt fent az országos kék jelzésű útba torkollik. E helyen ne balra forduljunk (majd arról fogunk érkezni a túra végén - amikor is lesz még szó Alsóörsről), hanem jobbra, és hamarosan elérünk oda, ahol viszont forduljunk balra, mert a kék háromszög jelzés itt vezet fel - egy kis kitérő erejéig, a falu temetőjén keresztül - a 228 m magas Somlyó-hegyre. Ennek tetején egy fából ácsolt kilátó van, amely minden mozdulatra és széllökésre kileng egy kicsit; de nagyon szép látvány tárul dél felé a Balatonra és Alsóörsre,

nyugat felé Lovas, észak felé pedig Felsőörs házaira.

Visszafelé ugyanazon az úton tudunk jönni,

a temetőn keresztül - a háttérben a református templom tornya:

A kis kitérő után visszaérve az országos kék jelzéshez ezt követjük tovább balra fordulva, a 295 m magas Csere-hegy felé.

Ezt a lepkét alig lehet észrevenni a zöld növények között, olyan jó rejtőszíne van:

Ez a másik pedig az avarban rejtőzködik:

A Csere-hegy tetején a - nem meglepő módon - vörös kőből épült Szabadság-kilátó áll, amelynek bejárata felett a Horthy-címer (régen Horthy-kilátó volt a neve), négy sarkán pedig Veszprém, Zala, Somogy és Fejér megyék címerei láthatók; a torony mellett pedig van még egy gondnoki ház meg egy büfé is (ami egyébként zárva van).

A hegy másik oldalán a sárga háromszög jelzés vezet lefelé az országútra, ahonnét majd Felsőrs felé kanyarodhatunk.

Felsőörsre beérvén először a Faluházat pillantjuk meg, amelynek falán az itt született Pápai Sámuel nyelvésznek állítottak emléktáblát.

A falu fő nevezetessége az innen pár lépésre található lilás vöröskőből épült Árpád-kori, román stílusú templom, amelyet a régebbi restaurálás során igyekeztek mindent a lehető legeredetibb állapotba visszaállítani.

A homlokzati rész a leglátványosabb, korabeli oszlopok és faragott figurák díszítik a bejáratot, fölötte pedig az ablakok között ún. Herkules-csomók találhatók, amelyek a démonok elleni védekezésül szolgáltak.

A templommal szemben az egykori préposti kúria épülete áll, amely később vendéglő volt, de most üresen és elhanyagoltan áll - pedig hangulatos hely lehetne itt ez a kis tér, állítólag még egy Olaszországban játszódó filmet is forgattak itt, és remekül sikerült megteremteni azt a bizonyos mediterrán hangulatot (most ezt az érzetet jelentosen lerontja a szemközt lévő helyi kocsma vendégkörének a zaja...).

A templom után a zöld +, majd zöld sáv jelzést követve a Malom-völgy felé lehet jutni,

ahol nem mindenhol egyértelműek a jelzések, ráadásul néhol elég logikátlanul vannak felfestve, pl. az útelágazásnál nincsen egy sem, olyan helyen viszont, ahol nincs sehol az útról letérési lehetőség, van egymás mellett rögtön három is.

Ahol a zöld és a sárga jelzés találkozik, a patakon való átkelés után a sárga sáv tovább immár a Király-kúti-völgyben visz,

amelynek névadója a Király-kút, amit azért hívnak így, mert állítólag Mátyás király is ivott a vizéből:

A Király-kúttól visszafordulva újból a Balaton irányába haladhatunk tovább, Lovas falu felé, a Malom-völgy alsó szakaszán át, itt már a sárga jelzés mellett becsatlakozó zöld jelzéssel együtt.

Lovason savanyúvíz-forrást említenek, amely fel is lelhető a térkép által jelzett helyen,

azonban vizéből inni nem lehet, mert az van kitáblázva, hogy fertőzés miatt fogyasztásra nem alkalmas:

A kút közelében egy 2001-ben állított fából faragott emlékoszlop áll, a tetején négy lópatával:

Lovas két temploma mentén elhaladva a főút az országos kék jelzésen Alsóörs felé vezet vissza:

A nyugati irányból már messziről látszik az alsóörsi régi, kedves, kis református templom tornya.

Az épület előtt csodaszép a kilátás:

A templom eredetileg román stílusban épült a XIII. században,

később a története folyamán többször alakították különféle stílusokban ill. le is rombolták.

Erődtemplom jellegű, ennek bizonyítékai a ma is látható lőrések ill. azok helyei. A tornya, bélletes kapuzata

és a nyugati, boltozatos karzata még az eredeti, középkori építményből való, a többi része a bejárat fölé vésett 1788-as évben készült.

A falu leghíresebb épülete a templomtól pár lépésnyire lévő Török-ház: Magyarország legrégibb és legépebben maradt kisnemesi udvarháza, amely gótikus stílusban épült a XV. században,

nevét pedig minden valószínűség szerint a kéményérol kapta, amely török turbánra emlékeztet.

A vastagfalú, masszív épület és az alatta lévő dongaboltozatos pince belül teljesen üres, teret adva így különféle kiállításoknak.

Most éppen helyi festők tárlata látogatható:

A Török-ház után a kirándulás befejezéseképp vissza lehet sétálni a vízparti kiindulóponthoz, a vasútállomáshoz.

Szentkirályszabadja falucskát egy másik napon, autóval vagy kerékpárral érdemes útba ejteni. A települést mindig nemes emberek lakták a régi időkben; a község neve is azt sejteti, hogy a lakói kiváltságokat élveztek. Az alábbi kép a templomkertben készült, ahol az út

a vöröskőből épült román stílusú templomhoz vezet (a tornyán lévő ablakok viszont már a gótikát idézik):

A fő utcán kicsit arrébb található a polgármesteri hivatal, ami egy szépen felújított, kellemes épület, amihez szintén egy hatalmas gesztenyefákkal árnyékolt út vezet.

A falu nevezetessége még a Radnóti-emlékház:

A költő itt írta a Razglednicák közül a negyediket nem sokkal halála előtt.

A közeli Szent István kútjáról azt tartja a fáma, hogy Szent István király megitatta a lovát belőle:

A falu főterén pedig a háborús hősöknek emeltek emlékművet - s ezzel a képpel végetér a szentkirályszabadjai kirándulás is.


Útikönyvek:

Sági Károly - Zákonyi Ferenc: Balaton
Panoráma, 1989

Vendégváró
Látnivalók Veszprém megyében
Well-PRess Kiadó, 2000