Folegandros II.

Ma borúsan indul a nap - de a látvány még így is nagyon szép!

A faluszéli parkoló mellett tanyázó csacsik. :)

Szerencsére később jobb idő lett, s érdekes módon, bár a Chorában esett, alig 1 km-rel arrébb, a Christos templomocska felé teljesen száraz ösvény vezetett! :) Mégpedig milyen ösvény - márványlapokkal kirakott! :)

No és a kilátás a templom teraszáról - az sem utolsó! :) A hegyek közé zárt öbölben négy strand sorakozik: alattunk Fira öble (kis sétával le is lehet menni), arrébb Angali, Galifos takarásban, s szemben pedig Agios Nicholaos strandja! :)

Ha lenne vagy egy hetünk a szigeten, akkor innét gyalogolnánk tovább, de nincs, úgyhogy rövidítünk. :) Vissza a kocsi felé, egyre közeledve a régi szélmalmokhoz! :)

Azért az autóútról sem rossz a kilátás! :) Sokan sétálnak az aszfaltúton is, itt még ez is kellemes, s egyáltalán nem unalmas!

Angali strandja közelről:

Galifos öble:

Galifos és Agios Nicholaos között:

S végül a kis templommal Agios Nicholaos:

Ano Meriában a múzeumot jelző parkolótáblánál kell hagyni a kocsit, s bemenni az ösvényen. Állítólag maga a múzeum is jópofa, de most (még?) zárva van, úgyhogy abból kimaradunk. Viszont a kilátásból nem! :) A sziget legkeskenyebb pontjának közelében vagyunk, az ösvényen párszáz métert befelé haladva egyszercsak lélegzetelállító panoráma tárul fel! Fénykép nem adja vissza sajnos, csak az érzés él bennem nagyon még most is, ahogy ott álltunk és előttünk ott volt szinte az egész sziget, egyszerre láttuk a hogyvonulatokon túl a Chora sziklafalait, a messzeségben fehérlő házakat, s itt pedig alattunk a kötőanyag nélkül, kőből rakott falakkal kialakított teraszok sorakoznak, le egészen Angali öbléig, ahol az előbb jártunk... Wow...

Próbáltam valahogy lefotózni, de nem olyan, közel sem... még egy kis szélsüvítést is kell hozzá képzelni... (na nem nagyon, csak éppen hogy hangja is legyen a képnek... :))

A Chora felé eső rész... szép volt nagyon, na. A sziget legjobb pontja, ez biztos! :) Innét gondoltam esetleg továbbmenni Livadaki felé, tanulmányoztam a túraútvonalat is, de végül nem mentünk, mert maga a strand annyira nem izgatott, inkább az odavezető út miatt terveztem be, de innét fentről láttuk, hogy a leglátványosabb része ez volt, a továbbiakban csak egyre lejjebb ereszkedik a tengerhez az ösvény.

Megnéztük inkább a sziget másik felének végét, legalábbis amíg az aszfaltút tart (egyszer csak úgy vége van :)), s ettünk egyet a Mimi's-ben, Ano Meria egyik tavernájában, valószínűleg a legfeltűnőbb az út mentén az összes közül, aztán elgurultunk a kikötőbe, ahol szemrevételeztük a Vardia beachet,

meg kószáltunk egyet a parton.

A nap sajnos bújócskázott, és ezekben az órákban nem volt hajlandó sütni, csak akkor pótolta be, amikor hazaértünk: